Header image  
     
 
 

A Corodini Bűvész KLub története

A bűvészklub a Corodini Országos Bűvész egyesület „szárnyai” alatt működik, melynek jogelődjét Gálházi István alapította a 60-as évek derekán.

Ifj. Tóth László, alias Tóthlaca vezetésével a mai napig rendszeres klubélet zajlik a kis, Hajós utcai helyiségben, melyet még 2001 nyarán újítottunk fel.
A klubnapok két fő részre oszthatók. Először a gyerekek tanulnak meg egy-egy trükköt, esetleg bemutatják a már korábban tanultakat, amit közös értékelés követ. Később a haladók cserélik ki gondolataikat, tapasztalataikat. Nem egyszer előfordul, hogy ilyen beszélgetések során egy teljesen új rutin vagy megoldás születik.
Örvendetes tény, hogy az utóbbi időben, a „törzstagokon” kívül, többen is csatlakoznak hozzánk szombatonként. Sőt, az utóbbi hónapokban több ízben volt vendégünk Thomas Rudolfo Ausztriából. Legutóbb egy családias hangulatban zajló, mentálmágia szemináriumot tartott nekünk, melynek során néhány nagyszerű trükkel lettünk gazdagabbak.
A közeljövőre nézve, legfontosabb feladatunk a hagyományos Corodini Kupa minél szinvonalasabb megszervezése.

 

 

Corodini, a névadó

1892. aug. 31-én született Budapesten, egyszerű szülők gyermekeként.
Kellér Zsigmond vándorcirkuszánál akrobataként kezdte pályáját, majd bűvész lett. 1920-ban a Fővárosi Orfeumból indult el karrierje. 1922-ben már feleségével együtt dolgozik, minden apparátus nélkül, kizárólag rendkívüli kézügyességgel.
Kártya, bankjegy tűnik és varázsolódik el boszorkányos kezeiben. És mindezt humorosan teszi. A közönség nemcsak megcsodálja az érthetetlennek látszó mutatványokat, de meg is kacagja nagyszerű humorát.
A háború előtt a művészpár többek között Bécsben a Schumann cirkuszban, Karlsbadban, Jugoszláviában és Csehországban lépett fel, bejárták Magyarország minden nagyobb városát, mindenhol sikert és elismerést aratva. Kínától Amerikáig mutatták meg művészetüket, csaknem az egész világot bejárták. (Jubileumi album. A MAE 25 éves fennállásának emlékére)
1941-től itthon dolgoztak. Corodinit 1946-ban a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójává nevezték ki.
1955. augusztus 21-én ragadta el a halál a világ egyik legnagyobb elismert magyar bűvészét. (Bűvészvilág, 1986. 1.)

 

Gálházi István, az alapító

1920. janu ár 7-én született Budapesten. Művészneve Mr. Gálosz.
Villamossági és gépészeti üzemmérnök. Sok oklevél tulajdonosa: 1944-ben elnyerte a Magyar Királyi Honvédség Ifjú Bűvészkirály címet, 1980-ban Prágában arany diplomát kapott, 1981-ben ugyancsak Prágában kategóriájában az első helyen végzett, 1982-ben Szocialista Kultúráért emlékérmet adományoztak neki. 1945-ben Passauban 12 ezer fő előtt aratott nap mint nap óriási sikert Fedák Sári színtársulatával.
Egészen fiatalon, már 12 éves korában kezdett megismerkedni a művészet ezen ágával. Pár évvel később felfedezte őt Corodini, a világ akkori legismertebb bűvésze, aki tanítványává fogadta, és ennek köszönhetően Gálházi István 1943. január 16-án sikeres artistavizsgát tett. Erről az Artisták Lapja is beszámol: „43 vizsgázó közül csak egyetlen egy bizonyította be, hogy valóban bűvész — Gálházi István, művésznevén Gálosz.” Szerződései sokáig külföldhöz kötötték, hosszabb időt töltött a Busch és a Crone cirkuszokban. Sikert sikerre halmozott, köztük a legnagyobbakat a berlini Wintergarten és a francia Nizza őrzi. 1974-ben megalapította a „Corodini” Országos Bűvész Egyesületet a nagymester, Corodini, emlékére. 1983-ban megrendezte az első magyar bűvészversenyt, majd 1984-ben nemzetközi bűvészfesztivált.
(Bűvészvilág, 1987. 4.)


 

 
           
2006-2009 Corodini Országos Bűvész Egyesület
© Boldog Péter, Kelle Botond, Kaszányi Roland